Mi a hosszú élet tíz szimbóluma? Melyek a szerencse és a termékenység ősi jelképei? Kik viselhették őket? A hagyományos koreai hímzés titkait kutattuk Lee Jungsook csodás alkotásain keresztül egy egészen mai helyszínen, a budapesti Frankel Leó úton.
Győrffy Ákos írta egyszer valahol, hogy szeretne legalább átmenetileg kolostorban lakni, mert ott az életnek rendje van. Ilyen mélyen gyökerező, a társadalom és a kultúra minden szegmensét átitató rend jellemezte egykor a virágzó koreai uralkodó dinasztiákat. Vajon a rend utáni sóvárgásunk tette oly népszerűvé a nálunk is futó koreai kosztümös sorozatokat, a doramákat? Akár így van, akár nem, a Koreai Kulturális Központ áprilisban nyílt kiállításán pont úgy érezhetjük magunkat, mintha belecsöppentünk volna egy kosztümös dráma lassú folyásába, sajátos rendjébe.
Lótuszok és bazsarózsák
A koreai sorozatok kedvelői emlékezhetnek a gyakran bemutatott virágzó királyi kertekre, ahol a peónia, vagyis a bazsarózsa a gazdagságot, a pompát, és a királyné szépségét szimbolizálta. Ez a különleges virág nagyon kedvelt jelkép a koreai művészetben, gyakran festik paravánokra, esküvői ruhákra vagy díszes kiegészítőkre. Mivel a növény igen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, a hosszú élet egyik jelképének is tekintik. Virágzási ideje azonban minden évben rövid, pompája mulandó: A királyi ház titkai című sorozatban ezért a peónia például Jang úrnő tündöklését és bukását is szimbolizálta.
A sorozatrajongók egy másik K-drámából, A korona hercegéből emlékezhetnek az ágyas és a festősegéd vitájára: a királyi ágyas, Won-bin megverte a szegény festőlányt, Song-Yeon-t, mert az lótuszt festett a paravánjára, holott ő a termékenység jelképét, a gránátalmát szerette volna viszontlátni a bútorain. A művészettörténetben kevéssé jártas ágyas valószínűleg nem tudta, hogy a lótusz valójában a születés, a teremtő erő és a jószerencse szimbóluma Koreában. A fiatal házasoknak boldogságot hoz, ezért is gyakori jelkép az esküvőkön. Amennyiben hal társul mellé, anyagi hasznot, gazdagságot jelez. A kiállításon több helyütt is felbukkan a lótusz, egyik legszebb példája ennek a lótusszal és ponttyal díszített norige vagyis díszfüggő, ami a tradicionális női viselet kiegészítője volt.
A barackvirág szintén nagyon népszerű a koreai kultúrában, az emberek különleges erőt tulajdonítanak neki. A barackvirág nemcsak szép, hanem a koreaiak hite szerint megvéd a rontástól és a gonosz erők befolyásától. A Saimdang című sorozatban például a hősnőtől a királyi festőversenyen elveszik a jó minőségű színes pigmenteket, ő azonban barackvirágokat fest a maradék silányabb anyaggal, és megnyeri a versenyt. A kiállításon az ,,Álomutazás barackvirágföldre" című alkotás idézi meg a virágzó fák varázslatos hangulatát, melyet egy Csoszon-kori híres festmény inspirált.
Tigrisek és sárkányok
A Koreai-félsziget sokak szerint egy fekvő tigris alakjára emlékeztet, nem véletlen tehát, hogy ez a macskaféle fontos szimbólumnak számít az országban. A tigris hímzésként leggyakrabban a katonai tisztviselők ruháján jelenik meg, hiszen az erőt és a bátorságot jelképezi. A buddhizmusban egyfajta védőszellemként tekintenek rá, így vallási tárgyú ábrázolásokon is találkozhatunk vele. Jó példa erre a kiállítás ,,Buddhista védőszellem kötéllel" című alkotása, ahol a tigris a fegyelmet és a belső erőt szimbolizálja a néző számára.
A sárkány a földön elérhető legnagyobb méltóság és hatalom szimbóluma, az uralkodó jelképe. Az európai mitológiával szemben Koreában a sárkányokat jóságos és védelmező lényeknek tartják, akik irányítják az esőt és a szelet. A mezőgazdaságban betöltött fontos szerepük teljesen nyilvánvaló, hiszen nélkülük éhinség pusztítana az országban. A Csoszon-dinasztia uralkodói élénk színű, gyakran kék vagy piros selyemruhát viseltek, aranyszínű sárkány hímzéssel, mely a monarchiát szimbolizálta.
Őzek és darvak
A hosszú élet szimbólumai igen gyakran jelennek meg a különféle festményeken illetve hímzéseken. Tíz ilyen szimbólumot ismerünk: nap, felhők, hegyek, víz, fenyő, teknőc, őz, darumadár, bambusz, gomba. Ezek gyakran együtt vagy egymással kombinálva szerepelnek az egyes képzőművészeti alkotásokon. Jelen kiállítás a ,,Paraván a hosszú élet tíz jelképével" című művet mutatja be nekünk, mint a hosszú élet szimbólumainak szép példáját, érdemes megkeresni rajta az előbb ismertetett jelképeket.
Bodzsági, avagy a csomagolás tudománya
A hagyományos bodzsági tulajdonképpen egy csomagolásra használt négyzet alakú textildarab, mely a tulajdonos rangja szerint készülhet selyemből vagy bármilyen egyszerűbb anyagból is. Mérete változó lehet. Egy királyi esküvőre annak idején akár másfélezer ilyen díszes kendő is készülhetett, hogy az ifjú pár ajándékait méltón becsomagolják vele. A bodzságit az uralkodóház nagy ünnepségein éppúgy használták, mint a paraszti háztartásokban, a népi hiedelem szerint ugyanis a csomagolás a védelem és az összetartozás jele, ami szerencsét hoz a családnak. Gondoskodást és tiszteletet feltételez, ha valakinek ilyen formában adjuk át az ajándékát. A bodzságik már a Három Királyság korában is ismertek voltak, a legkorábbi fennmaradt darabok azonban a Csoszon-dinasztia idejéből származnak.
Hagyomány és modernitás
A hímzés a természet vásznává válik, és időutazásra hív.
— vallja Lee Jungsook, akinek a kiállított műveket köszönhetjük. A hímzések ugyanis egytől egyig az ő munkáját dícsérik: egy művészét, aki kortárs érzékenységgel nyúlt az ősi hagyományokhoz, így közel hozta a ma emberéhez a koreai tradíciók sokszor távolinak és meseszerűnek tűnő világát. Márpedig a koreaiak hite szerint a szívünkből is kiesik az, amit a szemünk elől elveszítünk. Ezért különösen fontos, hogy a kiállított tárgyak, hímzett kelmék és topánkák, szekrénykék és díszdobozok, függők és paravánok megszólítsák a látogatókat. A Királyi palota - Koreai hagyományos hímzés július 3-ig tekinthető meg a Koreai Kulturális Központban, ami nem nagy ugrás a rutinos városlakók számára, mégis messzire repít térben és időben.
