Celebek, sakkozók és vízilovak egyaránt élvezik a gyógyvíz áldásos hatásait.   

Gyógykatedrálisok

Budapest nemcsak a történelmi kávéházak, hanem a történelmi fürdők városa is: a híres aranykorban még nyolc nagy presztízsű ,,gyógykatedrálisban” áztathatta magát az ember. Ezek voltak az Erzsébet, a Rácz, a Császár, a Király, a Gellért, a Lukács, a Széchenyi illetve a Rudas. Ennek a nyolc fürdőnek állít emléket ma a Szent Gellért téren felállított pirogránit díszkút. Nem mindegyiknek a neve cseng ismerősen? Van, amelyik ma is áll, van, amelyiket már elfelejtettük, és persze új kedvencek is helyet követeltek maguknak azóta a város ,,termáltérképén". Budapestnek továbbra is turisztikai húzóágazata a termálvíz: a fővárosba érkező turisták közül minden második biztosan ellátogat valamelyik történelmi gyógyfürdőnkbe. 

Termálvíz nagyhatalom 

Magyarország világviszonylatban rendkívül gazdag termálvízkincsben, Budapest pedig még ezen belül is kiváltságot élvez: 118 forrásával és 12 minősített gyógyvizével egyedülálló értéket képvisel az egész világon. Budapest 1934 óta hivatalosan is örökös fürdőfőváros, ez azonban nem csupán presztízst jelent, hanem kötelezettségekkel is jár. Hogyan tudunk élni a gyógyvizek adta lehetőségekkel fenntartható módon? Hogyan tehetjük elérhetővé a fürdők szolgáltatásait minél szélesebb rétegek számára? Hogyan tarthatjuk egyensúlyban a hazai és a külföldi vendégek számát? Ilyen és ehhez hasonló aktuális kérdésekre kerestük a választ átfogó fürdőkörképünkben. 

Turizmus és csúcsdöntés

Említettük, hogy Budapest turizmusának meghatározó eleme a termálvíz: a külföldi látogatók közül minden második biztosan megmártózik valamelyik gyógyfürdőnkben. A turizmus felől nézve nyilván a gyógyászattal szemben az élmény kerül előtérbe: fontos, hogy történelmi fürdőink élményt adjanak az ideérkezőknek. Igen komplex élményről beszélhetünk a budapesti fürdők esetében: a víz regeneráló, gyógyító hatásán túl az építészeti örökség tanulmányozása, a természeti környezet szépsége illetve a wellness szolgáltatások színvonala is szerepet játszik a turisták választásában. Nincs mit szépíteni, a balneológia egészségturizmusban játszott szerepe háttérbe szorult, helyet adva az élményfürdőzésnek. A régebbi korok is küszködtek az egyensúly fenntartásával: a Gellért fürdő 20. század eleji történetéből ismerjük például, hogy a valóban kezelésre szoruló betegeknek gyakran nem jutott hely a szállóban, mert az élményfürdőző szállóvendégek vonakodtak elhagyni időben az intézményt. A sokszor késő éjszakába nyúlóan mulatozó vendégek ráadásul zavarták is a betegek nyugalmát. 

Akár élményre, akár gyógykezelésre vágytunk, a kovid alatt mindenképpen tartózkodnunk kellett egy időre a gyógyfürdők használatától. Szerencsére miután túl voltunk a nehezén, a látogatottság lassan helyreállt. Olyannyira, hogy 2024 egyenesen a csúcsdöntés éve volt: a mindenkori történelem legnagyobb árbevételét hozta a tavalyi év a gyógyfürdők számára. A 26 milliárdot is meghaladó nettó tavalyi árbevételt nehéz lesz a következő években felülmúlni, ráadásul számolni kell a Gellért fürdő közelgő felújításával, ami nyilvánvalóan nagy kiesést eredményez majd arra a két évre, amíg a szükséges munkálatok folynak a fürdő területén.  

Történelmi fürdőink látogatottsága

A budapesti gyógyfürdőknek olyan híres látogatói voltak a történelem folyamán, mint Rabindranath Tagore, Ottlik Géza, Zsigmond Vilmos, Turay Ida, Auguszta főhercegnő, vagy éppen Kodály Zoltán. Ottlik Géza leghíresebb regénye a Lukács fürdőben kezdődik, Zsigmond Vilmosról szobát neveztek el a Gellértben, Auguszta főhercegnőnek pedig soron kívül beindították a hullámgépet. Illusztris vendégekben, celebritásokban ma sincsen hiány, de nemcsak ők alkotják a történelmi fürdők vendégkörét: influenszerek, nyugdíjasok, gyógyulni vágyók, romantikus hétvégére utazó párok, sportolók és úszni épphogy csak tudó kisgyerekek egyaránt megfordulnak gyógyvizeinkben. A gyógyfürdők összességében elégedettek az éves látogatottsággal, ami 2024-ben mintegy 4 millió vendéget jelentett. Ezt a számot tovább növelni kockázatos volna, hiszen egyes idősávokban így is túlzsúfoltságról panaszkodnak a fürdőzők. Az ennél nagyobb látogatottság tehát biztosan az élmény rovására megy. A fürdők a vendégszám növelése helyett arra törekednek inkább, hogy az egy főre jutó árbevétel növekedjen, amit a szolgáltatások kibővítésével igyekeznek majd elérni. Cél a stabil vendégforgalom, és az elégedetten távozó vendég. Aki természetesen visszatérő vendégként újra és újra igénybe veszi majd ezeket a szolgáltatásokat. 

Mivel a vendégforgalom közel 70%-át a három nagy történelmi fürdő viszi el, (Széchenyi, Gellért, Rudas) így felmerül a kérdés, mihez kezdünk majd a Gellért fürdő felújításának ideje alatt. A felújítás szükségessége nem kérdés: szegény Gellért a ‘70-es években esett át utoljára komolyabb renováláson, és jelenleg mind kényelmi, mind statikai problémák felmerülnek a működésében. A szomszédos Gellért szálló bontási munkálataiból átszűrődött a fürdőbe a zaj és a por, a nagy múltú hullámmedence pedig két éve nem működőképes már egyáltalán. A statikai problémákat figyelembe véve acéloszlopokkal, aládúcolva tartják fenn úgy-ahogy az épület állapotát, a komplex felújítás tehát időszerű és elkerülhetetlen. A Gellért fürdő így előreláthatóan 2025 október elején bezár. A tényleges felújítás 2026-ban kezdődik, és reményeink szerint 2028-ban egy megújult, pompás gyógyfürdő nyitja majd meg kapuit a látogatók előtt. 

A másik nagy kérdőjel a felújításra váró fürdők sorában a Rácz: lassan a fejünket is elfordítjuk, miközben elhaladunk előtte, annyira kínos mindenki számára a folyamatosan megígért, majd újfent elmaradó nyitás. A Rácz fürdő még 2005-ben zárt be hivatalosan felújítás miatt, a munkálatok 2010-re véget is értek, azonban a fürdő sosem nyitott meg. Az épület azóta is romlik, üresen pusztul. A Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt. 2021-ben vissza tudta vásárolni, azonban az akkori speciális helyzet miatt egyre halasztódtak a további teendők. A kovid után végre megindult az újabb felújítás, azonban 2024 nyarán ez megállt. A Rácz fürdő és hotel hasznosítása különösen fontos lenne most, hogy a Gellért bezárás előtt áll, hiszen legalább részben pótolni tudná a kiesett látogatói forgalmat. 

Kedvezmények a budapestieknek

Az előttünk álló felújítások küszöbén érdemes néhány szót szólnunk a kedvezményekről: 2025-ben 5%-os drágulás várható a budapesti gyógyfürdőkben, ez mind a jegyeket, mind pedig a bérletek érinteni fogja. Ha a külföldi fürdőket nézzük, az látszik, hogy 26-27 euró az a minimum ár, amit egy európai fürdőben a vendég fizetni fog. A történelmi fürdőink árazása tehát ehhez igazodik. Azonban a magyar lakosság számára különböző kedvezményekkel készülnek a fürdők: cél az, hogy a gyógyvizek használata tényleg minél szélesebb körben elterjedt legyen, és ne csupán egy szűk réteg számára legyen adott. Jelenleg mintegy 23.000. Zsigmondy kártyás ügyfelet tartunk számon, a kártya használata új funkciókkal bővül majd, így továbbra is érdemes lesz kiváltani. A kimutatásokból az is látszik, hogy az évi 4 millió látogatóból 1,7 millió kedvezménnyel érkezik a fürdőkbe, látható tehát, milyen nagy igény mutatkozik erre. Július elsejétől a budapesti lakosokat a nyitás utáni első, illetve a zárást megelőző két órában 50% kedvezmény illeti meg. A nyugdíjasok számára további kedvezményes időpontok lesznek fenntartva a kevésbé látogatott órákban. Évente kétszer van lehetőség nappali kórház igénybevételével egybekötött 15 alkalmas fürdőkúrára, ezt reumatológus szakorvos, illetve a gyógyfürdő saját szakorvosai is fel tudják írni, érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hiszen így nagyon jó áron vehetők igénybe a fürdő gyógyászati szolgáltatásai. 

Mit kapunk a jegy áráért cserébe? Reuma, izomfájdalmak, bőrproblémák, nőgyógyászati bajok — sorolhatnánk hosszan azokat a jellemző panaszokat, amelyekre a gyógyvíz biztosan enyhülést hoz. A minősített gyógyvizeket háromféle módon, ivókúra, fürdőkúra vagy légzőkúra formájában tudjuk gyógyászati célokra használni. Gyógyvizeink minősége szerencsére kiváló. Egy tavaly befejeződött nagyobb beruházás keretében a Csillaghegy, a Dandár, a Lukács és a Széchenyi fürdő ,,zöldítésen” esett át, ami azt jelenti, hogy ezeknek a fürdőknek a fenntarthatósági mutatói is javultak. A kültéri medencékben szűrő-forgató rendszer, a beltéri gyógyvizes medencék esetében ún. töltő-ürítő medencék működnek, a vízcsere és a medencék takarítása napi szinten biztosított. Az új törvényi előírások szerint a jövőben még nagyobb gyakorisággal, még többféle paraméter szerint kell majd vízvizsgálatot végezni, így a vendégek biztonsága továbbra is kiemelt szempont marad. 

Vidám vízilovak

Leglátogatottabb és legnépszerűbb történelmi fürdőnk, a Széchenyi sokféle funkciót lát el napjainkban: vize fűti például az Állatkert épületét és a Biodómot. Az Állatkerthez még egy fontos kötődése van: a budapesti vízilovak kiváló kondíciója nagymértékben annak köszönhető, hogy a Széchenyi fürdő vizét kapják a medencéjükbe. A sajátos víziló-wellnessnek meg is van az eredménye: csábos Gloriáink több, mint 70 éve a legszaporábbak Európában. A Szecska vize persze nem csak az Állatkertben hódít: a sakkozó urak és a filmesek körében is népszerű, például az Evita néhány jelenetét is itt forgatták. Aki megmártózik a vizében, biztosan egyetért majd Márai Sándorral, aki a gyógyfürdőket egy írásában ,,nedves kolostorok”-nak nevezte.

,,A gyógyvizek átjárják tested és élénkítik lelked, megnyugtatják munkától és világtól elkínzott idegeid.”

Itt Budapesten, az örökös fürdőfővárosban a lehetőség mindannyiunk számára adott. Éljünk vele.