A reformkorba repíti vissza látogatóit az újjáépített történelmi gőzös a Dunán.
Navigare necesse est. Ha napjainkban szükségesnek nem is mondható, mindenképpen kellemes időtöltés egy verőfényes napon hajókázni a Dunán, hallgatni a lapátkerekek szorgalmas sustorgását, miközben méltóságteljesen elsuhan mellettünk a Parlament, a Vigadó, a Budai Vár. Sajátos perspektívát kínál ez a közlekedési mód: van egy olyan érzésünk, hogy a hétköznapi gondok-bajok nem tudnak követni bennünket a vízen. Vagy talán a személyzet kedvessége és a kiváló habzóbor helyezte teljesen más megvilágításba az utat? Ki tudja. Annyi bizonyos, hogy Széchenyi okosan döntött az 1830-as évek elején, mikor felkarolta és támogatta a gőzhajózás ügyét.
26 méter hosszú és egyszerre 100 fő utazhat rajta. Mi az? Nem, nem a legújabb CAF villamos, nem is az új csuklós villanybusz, hanem a 2015-ben újra munkába állt balatoni Kisfaludy Lapátkerekes Gőzhajó! De ha balatoni, miért emlegettük az előbb a Vigadót és a Parlamentet? Nos, 2023-ban a legendás reformkori gőzös a Balatonról fekerült Budapestre, és azóta a Dunán teljesít szolgálatot későbbi testvérével, a Hableánnyal együtt. Az eredeti Hableányt egyébként gróf Széchenyi Ödön építtette: a történelmi gőzös az 1867-es párizsi világkiállítás egyik szenzációja volt. A gróf személyzetével 43 nap alatt érkezett meg Párizsba az újpesti Téli Kikötőből indulva. III. Napóleon kitüntetést adott át Széchenyinek az út megtételének emlékére, a gróf pedig hamarosan eladta a gőzöst egy franciának. Ma az eredeti tervek alapján újjáépített másolata szeli vígan a Duna habjait: ugyanez igaz testvérére, a Kisfaludyra is.
Az eredeti Kisfaludy gőzöst az Óbudai Hajógyárban kezdték el építeni, majd 1846-ban, Széchenyi 55. születésnapján bocsátották vízre Balatonfüreden. Maga a hajótest fából készült, fém alkatrész csupán a gőzgép volt benne, amit Angliából hozattak, illetve a lapátkerék bizonyos részei. Hivatalosan 1847 májusától, a strandszezon beköszöntével állt szolgálatba a hajó, onnantól 40 éven át szelte a Balaton habjait különösebb probléma nélkül. Mire 40 év után végül szétbontották Siófokon, tulajdonképpen már nem egy fa hajó volt, hanem egy vastest, hiszen többször is átépítették időközben.
Jelenleg, 2025-ben a hajó replikáján vagyunk, ami korántsem magától értetődő. Igen nehéz volt megtalálni a régi terveket, hiszen azok megsemmisültek a 2. világháború során, így gyakorlatilag leírásokból, emlékiratokból, régi képekből és makettekből lehetett összerakni azt, hogyan nézhetett ki egykoron a Kisfaludy gőzös. Ráadásul az újjáépítés során komoly biztonsági előírásoknak kell megfelelni, már ezért sem lehetett szó a teljesen eredeti verzióról, hiszen a korszerű szabályzat ezt régen túlhaladta. Érdekes fun fact, hogy az eredeti gőzgépek csupán 40 lóerősek voltak, ami kevésnek tűnik, azonban a vízen viszonylag kis teljesítménnyel is szépen lehet haladni. Ma a két villanymotor összteljesítménye szintén 40 lóerő, a lapátkerekeket ezek hajtják.
De hogyan kerültek a balatoni gőzösök a Dunára? Nos, a kovidot követő időszak nem igazán kedvezett a balatoni hajózásnak, így a Kisfaludy és a Hableány is átkerültek a Dunára, ahol nagyon szereti őket a látogatóközönség. Persze könnyen mondjuk azt, hogy átkerültek: a bátor Kisfaludy gőzös a saját lábán tette meg az utat a 120 km hosszú Sió-csatornán keresztül, mintegy 9 órába került ez a mutatvány. Közben megmutatkozott a lapátkerék hajtás előnye: rendkívül jól lehet vele manőverezni. Ez nem utolsó szempont, hiszen a hajó alatt átkelés közben nem volt több 10-15 cm víznél. Igazi bravúrnak számít tehát, hogy egy-két karcoláson kívül nagyobb baja nem esett. Így aztán a Kisfaludy 2023-ban, míg a Hableány 2024-ben költözött át a Balatonról a Dunára, ami jó döntésnek bizonyult. A Hableány egyelőre nincs téliesítve, ezért csak nyáron szolgálja a kirándulni vágyókat. A Kisfaludy télen egy könnyű plexi burkolattal járja a vizet a Rákóczi-híd és a Margit-híd között, útbaejtve nagyjából az összes megkerülhetetlen budapesti látványosságot. Maximális sebessége 10 km/óra, ami egy sétahajó esetében éppen ideálisnak mondható, bár árhullám idején az erős sodrás miatt problémás lehet.
Az egy órás hajóút alatt Fogasy Gergely, a Dunai Sétahajózási Kft. tulajdonosa mesélt a Kisfaludy történetéről, és kifejtette, hogy Budapestnek igazi ékessége tud lenni ez a hajó, ha minden feltétel adott marad az üzemeltetéséhez. Jövőbeni tervei között szerepel egy harmadik lapátkerekes hajó megépítése is, ez a projekt jelenleg tervezés alatt áll. A meglévő két hajó is folyamatos fejlesztésen esik át, hogy megfeleljenek a változó igényeknek, követelményeknek. Az új kikötő tavaly készült el, erre a tulajdonos méltán büszke, hiszen saját forrásból valósította meg a városképbe tökéletesen illeszkedő új elemet. Természetesen ahogy szűk egy óra alatt nem láthatjuk Budapest minden részletét, úgy ez az idő kevés arra, hogy megtanuljunk mindent a hajózás illetve a hazai turizmus várható jövőjéről. Egy dolgot azonban leszögezhetünk: a dunai hajózásnak immár 200 éve van létjogosultsága — ezután is lesz.
